Az Egy imája
EGyként, mint Teremtő Ki öntudatra ébred
Meglátom áradni belőlem a Fényem.
Ha követem szívemmel ezernyi fényszálam
Feltárul a Világ, hogy Magamat így lássam.
Akármerre halad tudatom a térben
Nyomot hagy, mert teremt a Fény erejével.
Felismerem benne saját Létezésem
Összekapcsol mindent tér-idő egységben.
Kiterjed mint semmi, ami minden átfog
Határként öleli a határtalanságot.
Lefelé haladva is felfelé tartok
Megismerve rosszat és jót
Tudva, mind-Egy VAGYOK!
Mi belőlem indul bennem ér az véget
Így téve végessé a végtelenséget.
Bármit is választok, megtörténik velem
Maga az EGY Vagyok, Magamat teremtem!
Kérem hát most Magam, mert Teremtő vagyok
Soha ne felejtsem:
SZERETETBŐL VAGYOK!
ÁMEN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése