Weöres Sándor:

Újévi köszöntő

Pulyka melle, malac körmeliba lába, csőre –Mit kívánjak mindnyájunknakaz új esztendőre?Tiszta ötös bizonyítványt,tiszta nyakat, mancsotnyárra labdát, fürdőruhát,télre jó bakancsot.Tavaszra sok rigófüttyöt,hóvirág harangját,őszre fehér új kenyeret,diót, szőlőt, almát.A fiúknak pléh harisnyát,ördögbőr nadrágot,a lányoknak tűt és cérnát,ha mégis kivásott.Hétköznapra erőt, munkát,ünnepre parádét,kéményfüstben disznósonkát,zsebbe csokoládét.Trombitázó, harsonázó,gurgulázó gégét,vedd az éneket a szádba,ne ceruza végét.Teljék be a kívánságunk,mint vízzel a teknő,mint negyvennyolc kecske lábaszázkilencvenkettő.

Aprószentek vers


Ezer Szent és ezer Bűnös,Sziklasír, mi sötét, hűvös,Ezer kereszt, ezer álomNem nyugodhat mind egy vállon.Kinek bűne, kinek álma,Nehéz súly, mit visz hiába -Nem is maga, másra hagyja,De ő is másét hurcolhatja.Legyen bátor, legyen gyáva,Legyen erős, legyen árva,Éljen bárhol a világon,Teher van itt minden vállon.Mint másoktól te is kapod,Bűnöd te is másra hagyod,S mit rád dob, koldus rongya -Minden álmod más álmodja.Tépett zászló kopott vászna,Kínok ódon, hű kopjája,Szürke felhő fejed felett -Sorsod fára szeggel veret.S ha hited azt hazudja:Övé minden ember gondja,Ne higgy neki!… Minden álomNem nyugodhat csak egy vállon…Ő a jelszó, ő a jelkép,Áldott ikon, dicső szentkép…Ő is ember, ő a múltunk,Ki után mind porba hulltunk.

BETLEHEMI KIRÁLYOK Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!Három király mi vagyunk.Lángos csillag állt felettünkgyalog jöttünk, mert siettünkkisjuhocska mondta - biztositt lakik a Jézus Krisztus.Menykárt király a nevem.Segíts, édes Istenem.Istenfia, jónapot, jónapot!Nem vagyunk mi vén papok.Úgy kallottuk megszülettékszegények királya lettélBenéztünk hát kicsit hozzád,üdvösségünk, égi ország!Gáspár volnék afféleföldi király személye.Adjonisten, Megváltó, Megváltó!Jöttünk meleg orszából.Főtt kolbászunk mind e fogyott,fényes csizmánk is megrogyott,hoztunk aranyat hat marékkaltömjént egész vasfazékkalÉn vagyok a Boldizsár,aki szerecsen király.Irul-pirul Mária, Mária,boldogságos kis mama.Hulló könnye záporán átalig fája Gézuskáját.A sok pásztor mind muzsikálMeg is kéne szoptatni már.Kedves három királyokjóéjszakát kívánok!

Babits Mihály:

Karácsonyi ének

Mért fekszel jászolban, ég királya? Visszasírsz az éhes barikára. Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt: mégis itt rídogálsz, állatok közt.
Bölcs bocik szájának langy fuvalma jobb tán mint csillag-ür szele volna? Jobb talán a puha széna-alom, mint a magas égi birodalom?
Istálló párája, jobb az neked, mint gazdag nárdusok és kenetek? Lábadhoz tömjén hullt és arany hullt: kezed csak bús anyád melléért nyult…
Becsesnek láttad te e földi test koldusruháját, hogy fölvetted ezt? s nem vélted rossznak a zord életet? te, kiről zengjük, hogy ťmegszületettŤ!
Szeress hát minket is, koldusokat! Lelkünkben gyujts pici gyertyát sokat. Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt.